A lányomnak megszámlálhatatlan barátja van, ezek természetesen mind láthatatlanok. Sokszor előfordul, hogy felkap valami cuccomat, és rohan vele valahová. Ha ilyenkor megkérdem, hogy hová viszi azt a bizonyos dolgot, úgy néz rám, mintha agyalágyult lennék, és azt feleli:
- Hát a .....-nak/nek kell!
2012. szeptember 26., szerda
2012. szeptember 25., kedd
Posta és interneM
Állok a postán a gyerekkel. Nagy sor van, a postás hölgy valami hihetetlen bénázást ad elő, pedig régi munkaerő, de valahogy ez nem az ő napja. Már majdnem sorra kerülünk, amikor a lányom észreveszi a szomszéd ablakot, ahol lottót lehet feladni.
2012. szeptember 24., hétfő
Bicikli
Ma írószerboltban voltunk, és ahogy kiléptünk, Lili megpillantott egy biciklit a falnak támasztva.
2012. szeptember 18., kedd
Az a világ
Néha konkrétan dührohamot kapok attól, hogy a gyerekemnél mindig van egy de. Bármit mondok, úgy kezdődik a mondata, hogy "De én most...", szóval a lényeg, hogy sosem jó úgy, ahogy van, vagy ahogy kérem.
2012. szeptember 12., szerda
Szobatisztaság
Az én gyerekem (természetesen) maga a tökély, gyönyörű körmondatokban mesél, választékos a szóhasználata, páros lábon ugrál, ügyesen közlekedik nyusziugrásban, és ha vitára kerül sor, simán lenyomja a felnőtteket is, ha nem érvvel, akkor bűbájos stílusával. De a pelenkához ragaszkodik, és kész.
2012. szeptember 10., hétfő
Copfos tyúkok, kabátban
Ma a pék felé sétáltunk, mert már egy szem kenyér sem volt itthon. Ilyenkor rendszerint elhaladunk egy ház mellett, ahol egy nagy medence van felállítva az udvaron, körülötte pedig jönnek-mennek a tyúkok, kakasok.
Eszter Gomba
Múlt héten eldöntöttük, hogy szombaton kirándulunk egyet, mert jó idő lesz, és mert kirándulni jó. A kirándulásra a középső lányunk, Ági is jött, aztán az utolsó pillanatban anyósom is becsatlakozott.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)