Megértés

Most csak egy rövid, míg el nem felejtem.

Kis félreértés

Múlt héten nyaralni voltunk. Odafelé megálltunk a Balatonnál, és csak azzal az ürüggyel tudtam a tiltakozó gyereket leszerelni, hogy ha odaérünk a hotelba, ott majd lesz sok medence, és ott újra pancsolhat. Sikerült is elindulnunk, Lili szinte rögtön elaludt, de sajnos 20 perc után felriadt valamire.

Ünnepi

Városunk, még ha nagyon közel is van Budapesthez, feltétlenül szükségesnek érezte, hogy saját tűzijátékkal rukkoljon ki augusztus 20-án. Az ünnepi programban az állt, hogy 21:00-21:20ig tart, de nagyjából 7-8 perc alatt lezavarták az egészet.

De most én most

Újabban minden mondat ezzel kezdődik: "De most én most...", kiváltképp akkor, ha azt kérem, hogy menjünk fürdeni / vacsorázni / öltözködni... akármi. Mert Lilinek mindig más tervei vannak, és akkor és ott sosem akarja épp azt csinálni, amire kérem. Igaz, néha már eldarálja a szokásos "de most én most"-ot, és csak akkor kezd el gondolkodni azon, hogy vajon szeretne-e mást, vagy jó az, amit kértem, de többnyire azért van kész terv is a fejében. Leginkább ilyenek: "csak vacsorát főzök a cicának / csak inni szeretnék inkább / csak rajzolni akartam volna / csak olvasni akarok még / csak mesét akartam volna még nézni".

Minisárkány

Nálunk nyaral a héten a keresztfiam, Botond. 14 éves, nálam sokkal magasabb, ránézésre (pláne, ha zakóban van :D) kész férfi. A lányom is imádja, és teljesen megvadult attól, hogy az unokatestvére minden nap itt van. Fáradhatatlanul gyötri szegény fiút...