De most én most

Újabban minden mondat ezzel kezdődik: "De most én most...", kiváltképp akkor, ha azt kérem, hogy menjünk fürdeni / vacsorázni / öltözködni... akármi. Mert Lilinek mindig más tervei vannak, és akkor és ott sosem akarja épp azt csinálni, amire kérem. Igaz, néha már eldarálja a szokásos "de most én most"-ot, és csak akkor kezd el gondolkodni azon, hogy vajon szeretne-e mást, vagy jó az, amit kértem, de többnyire azért van kész terv is a fejében. Leginkább ilyenek: "csak vacsorát főzök a cicának / csak inni szeretnék inkább / csak rajzolni akartam volna / csak olvasni akarok még / csak mesét akartam volna még nézni".
-----------------------------------------------------------------

Pedig mesét nemcsak néz, hanem mond is, vég nélkül. És szerepjátékokat játszik szinte mindennel. Korábban csak a játékaival csinálta, de mostanra ceruzákkal, fogkefékkel is családosat játszik. Tegnap este például ceruzákkal játszott, mikor én még rajzoltam, ő viszont már unta a rajzolgatást.
Ceruzagyerek: De most én most csak csokit akarok enni!
Ceruzamama: Addig szó sem lehet róla, míg nem etted meg a vacsorádat!
Ceruzagyerek: Jaj, Mama, de én mégis csokit akarok! Nem akarok vacsorát!
Ceruzamama: A csokitól nem nőhetsz nagyra, edd meg szépen a vacsorádat!
Ceruzagyerek: Na jó, akkor megeszem. Hamm-hamm. És most kaphatok?
Ceruzamama: Kaphatsz, angyalom! 

:D

-----------------------------------------------------------------

Ma reggel pedig a fogkefékkel játszott.
Lilifogkefe: Papa, hol van a Mama?
Papafogkefe: Ott ni, a fogkrém mögé bújt!
Lilifogkefe: Szia Mama! Odabújhatok hozzád?
Mamafogkefe: Hát persze, drágám, gyere csak!
Lilifogkefe: Jövök, jövök! Hmmm, úgy szeretlek!
Mamafogkefe: Én is nagyon szeretlek, kicsim! 
Lilifogkefe: Akkor jó, mert én is nagyon! Nagyon! Meg a Papát is! (és a három fogkefe összebújt)

Ez van, kérem, nálunk még a fogkefék is imádják egymást! :D

-----------------------------------------------------------------

Tegnap vittünk egy cukkinit a szomszédnak a kertből. Lili folyamatosan mesél Rita néninek, aztán mikor kifogy a témából, egy pillanat gondolkodás után új mesélni valót talál: 
- És képzeld, a Mamának elromlott a gépe!
- Tényleg? - kérdezi Rita néni őszinte érdeklődéssel, és rám sandít, hogy igaz-e a dolog.
- Igazából a monitorom romlott el, szerencsére a gépem jó. - mondom.
- Igen, a monitor romlott el, és a Mama most ELFOGLALTA a Papáét!

Mindezt úgy mondta, mintha legalábbis valami bűncselekményen kapott volna rajta. :)

-----------------------------------------------------------------

A minap vacsorához kikevertem egy kis vajat petrezselyemmel és foghagymával. Nagyon finom lett. Levágtam a kenyér héját, mert Lili mindig ott hagyja, és elkezdtem csinálni a vacsora többi részét. Lili megjelent persze a konyhában, és kíváncsian nyújtogatta a nyakát, hogy mit fogunk enni.
- Megkóstolhatom? - kérdezte a vajra mutogatva.
- Persze, mindjárt. - mondtam, de nem értem rá azonnal falatot adni, így odalépett a Papa, és egy pici kenyérhéjat belemártott a vajba, és Lili szájába tömte. Nagyon ízlett a gyereknek, úgyhogy boldogan ette az újabb és újabb falatokat. Szinte beleremegett a gyönyörűségbe minden falatnál. Egyszer csak azt mondta:
- Mama, olyan jó, amikor ezek a kis kenyérdarabok beleremekednek a vajba! 

:)))

-----------------------------------------------------------------

Rita néninek meséli (századszor):
- És akkor voltunk az állatkertben, és ott volt a víziló, és prüszkölt egy nagyot, és akkor  úgy megijedtem tőle, mint egy vvvacak!
- De most már tudod, hogy nem kell tőle félni, igaz? Biztos ott volt a Papa és a Mama is, és olyankor nem kell félni, ugye? Ott volt a Papa meg a Mama? - kérdezi Rita néni.
- Igen. És a rács is ott volt.

Jó az, ha ott vannak a szülők, de még jobb, ha a rács is ott van. Okos gyerek ez. :D

-----------------------------------------------------------------

Múlt héten négy napot nem voltam vele, mert rajzolni tanultam. Minden reggel azt kérdezte:
- Mama, Te meg hová mész már megint?
- Rajzolni.
- De én is rajzolni akarok!
- Akkor rajzolj itthon, tudod, hol vannak a ceruzák!
- Rajzolj itthon Te is!

:D Mindenre tudja a megoldást. Mutatom, milyen az, amikor a lányom rajzol:

-----------------------------------------------------------------

Vasárnap este kiruccantunk az apjával, így a nagymamája vigyázott rá este. Későn értünk haza, de még nem aludtak, mert az Olimpia záróünnepségét végig táncolta Lili, és teljesen felpörgött. Átöleli a nyakam, és eldarálja, mi volt addig, míg távol voltam:
- És akkor táncoltam és táncoltam, nagyon hangosan szólt a zene, de egyszer csak kiműködött, és a Marimama kikapcsolta a tévét, és én keservesen sírtam, és sírva vitt fel a lépcsőn, hogy most már aludni kell, de én nem akartam, de mégis lefektetett, pedig sírtam.

Ilyen nehéz az élet két és fél évesen... :D