2012. szeptember 18., kedd

Az a világ

Néha konkrétan dührohamot kapok attól, hogy a gyerekemnél mindig van egy de. Bármit mondok, úgy kezdődik a mondata, hogy "De én most...", szóval a lényeg, hogy sosem jó úgy, ahogy van, vagy ahogy kérem.



Az öltözködés például remek szkanderterep nekünk. Én kérem, hogy jöjjön öltözni, ő közli, hogy "mindjárt", és nem jön. Én kérem, hogy mégis jöjjön, de neki mindig épp fontosabb dolga akad. Én kikattanok, felemelem a hangom, ő megsértődik, hogy miért kiabálok... És ezt a műsorszámot mi minden reggel képesek vagyunk lenyomni.

Ma reggel sem volt ez másként, és miután tizenkettedszerre is nemet mondott, nagyon mérges lettem, és jobbnak láttam, ha inkább kimegyek a szobájából, mert nem akarok minden reggel üvöltöző félőrült anya lenni. Egy perc múlva utánam jött:
- De Mama, semmi baj!
- De van baj, szívem, mert nem vagy hajlandó öltözködni, és minden reggel kiabálnom kell emiatt, és nem szeretek kiabálni. Miért nem lehet rögtön jönni, ha azt kérem? Sosem kérek tőled értelmetlen dolgokat, csak olyat, amit tényleg meg kell csinálni?
- De Mama! Az a világ nem én vagyok! (idézet a Verdák c. örökzöld mesefilmből)
- Hogy mi?
- Mama, én nem tudom, miről beszélsz. De nincsen semmi baj, megbocsájtok, gyere csak ide! Te is vagy a legjobb barátom! A másik a Papa.

Hát ennyit arról, hogy beszéljük meg a dolgokat... :)

--------------------------------------------------------------

Gyermekem ül a bilin. Esze ágában sincs pisilni vagy kakilni, helyette inkább a meztelen combját markolássza. Összecsípi rajta a húst, és a másik kezével bökdösi. Egyszer csak boldog vigyorral azt mondja:
- Nézd, Mama, hogy összenyomorgattam a combocskámat!
:))

--------------------------------------------------------------

Ma, séta közben láttunk két macskát. Kicsik voltak még, ott gubbasztottak az árokban. Megálltunk, és Lili beszélgetni akart velük mindenáron:
- Sziasztok cicák! Hogy vagytok? ... Na, válaszoljatok! Hogy vagytok? ... Naaa, cicák, válaszoljatok már! ... Ketten csak tudtok együtt válaszolni! Válaszoljatok! Naaaa... Azt kell felelni, hogy miau! Na? ... Legalább az egyikőtök válaszoljon, és mondja már, hogy miau!
- Drágám, ezek a cicák nem nagyon szeretnek beszélgetni, szerintem menjünk tovább! - mondom én.
- Pedig csak annyit kell mondaniuk, hogy miau! Hogy lehet ilyen undokul viselkedni? - bosszankodik morogva a lányom. - De Mama, más macskák azért mondják, hogy miau, ugye?
- Igen, más macskák mondják.
- Jaj, akkor jó. Csak kifogtunk két undokot.

:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése