2014. március 16., vasárnap

Farsang és más nyalánkságok

Mi más lehetne a beszédtéma az oviban februárban, mint hogy ki minek öltözik farsangkor? Nem sokat tanultak a Bogyó és Babóca idevonatkozó részéből, ott ugyanis elhangzik, hogy a jelmez legyen meglepetés! Nos, 4 évestől ilyesmit ne nagyon várjon senki... :D

Ebéd után öltözünk a csoportszoba előtt, velünk egy időben öltözik Botika is, Lili legjobb barátja. Kijön az egyik óvónő, akinek Botika mindjárt elharsogja:
- Én tűzoltó Sam leszek farsangkor!
Lili gondolkodás nélkül rávágja:
- Én is tűzoltó leszek! Én is tűzoltó leszek!
- És ezt mikor döntötted el, babám? - kérdem tőle meglepve. - Minek csináljuk akkor a csigalány jelmezt Neked, ha Te tűzoltó akarsz lenni?
- Jaj, Mama! Most a farsangon persze, hogy csigalány leszek! Én majd felnőtt koromban leszek tűzoltó, igaziból! És akkor ha megint kigyullad a házunk, elolthatom a tüzet!

Én meg mosolygok, mert édes, de akkor is szíven tud ütni, hogy a 2012-es tűz, amikor a szomszédaink véletlenül felgyújtották magukat és minket is, ilyen mély nyomot hagyott ebben a piciben...

---------------------------------------------------------

- Mama, vigyázz a kígyókkal, rendben?
- Milyen kígyókkal, édesem?
- A stavan kígyókkal. Itt laknak a ház alatt.
- A házunk alatt kígyók laknak??
- Igen, a stavan kígyók. Nem jönnek elő, csak ha hívják őket. Egyébként nem olyan veszélyesek, mert ők öltöztetőkígyók, de nem jó velük ujjat húzni.
- Hány ujja van a kígyóknak? - kérdem vigyorogva.
- Nincs nekik, Mama! Csak úgy mondom, tudod! Ahogy Te szoktad!

:D


---------------------------------------------------------

Reggel sokáig hagytam aludni, mert beteg volt, és én mélyen hiszem, hogy az alvás gyógyít (rám is rám férne már egy gyógyadag.... khm... :D). Viszem a kakaóját, és közben mesélem neki:
- Képzeld, nem elég, hogy tegnap felrobbant egy kóla a kinti hűtőben, amitől az tönkrement, de ma reggelre meg a benti fagyasztó ajtaját találtuk nyitva, úgyhogy most gyorsan le kell olvasztanom, mert tiszta jég lett, be sem lehet csukni az ajtaját!
Erre komoly kis pofival rám néz, és felháborodva odaveti:
- Hát ez aztán már több a soknál! Igaz, Mama?

:D :D :D Igen.

---------------------------------------------------------

Szombaton valahogy nem jöttek össze a dolgok. Megfáztunk a piacon, elfelejtettünk szatyrot vinni, ezért Papa kézben hozta a húst, ami szintén rohadt hideg volt, a gyógyszertárban a néni olyan gyorsan mozgott kiszolgálás közben, hogy meg lehetett volna műteni, és a férjem még a derekát is meghúzta egy rossz lépés miatt. Este pedig a fürdőből nagy csattanást hallottunk Lilivel, aztán elfojtott káromkodást.
- Papa beverhette a lábát? - kérdi Lili.
- Igen, úgy hallom.
- Szegény Papa! Ez nem az ő napja!

Hát nem. :):


---------------------------------------------------------

Este óriási cirkuszt csinál, amiért én fürdetem, nem az apja, de nincs miből válogatni, kettesben vagyunk itthon. Ezt ugyan megérti, de azért dúl-fúl tovább, majd odaveti nekem:
- Én jobban szeretem, ha a Papa fürdet!
- Én is jobban szeretem, ha a Papa fürdet.
- Téged? - zökken ki egy pillanatra.
- Dehogy, drágám! Téged!
- Ja, értem. De én jobban szeretem a Papát!
- Jobban szereted, mint engem? - kérdezem meglepve, mert azért az nálunk alap, hogy a két szülő között nem teszünk különbséget ez ügyben. 
- Nem! Úgy értem, jobban szeretem, mint Te!
- Hát azt meg honnan tudnád, hogy én mennyire szeretem?
- Onnan, hogy okos gyereknek születtem. - közli diadalmas kis pofival, majd hozzáteszi: - Ez van!

Bizony, kérem, ez van! :D

---------------------------------------------------------

A képen az elmaradhatatlan korona (az oviban kapta Ica nénitől, majd itthon kiszínezte magának, és azóta folyton ebben parádézik), kezében pedig az egyszarvú, amit barátjától, Botikától kapott szülinapjára:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése