2012. június 3., vasárnap

Heti válogatás

A férjem elutazott, így az esti leltárból hiányzott elalvás előtt.


Lili megkérdezte:
- A Papa hol van?
- Belgiumban van, drágám, holnap jön haza.
- Nem.
- Mit nem?
- Nem Belgiumban van.
- Oké, majd megkérdezem tőle, de én úgy tudom...

Este beszéltünk telefonon, mondom a férjemnek:
- A lányod szerint nem vagy Belgiumban.
- Nem is, mert Eindhovenben vagyok, és az Hollandia.

Érdemes jobban figyelnem a gyerekre, mert vannak dolgok, amiket jobban tud, mint én. :)

----------------------------------------------------------

- Lili, ébredezzél gyorsan, aztán öltözünk, mert mindjárt jön a Keresztapa!
- Jójóóó! - mondja, és öltözni kezd. - És mit hoz nekem?

(Ez van akkor, ha a Keresztapák elkényeztetik a gyereket! :D)

----------------------------------------------------------

Lili nyomkodja egy használaton kívüli telefon gombjait.
- Kinek telefonálsz, drágám?
- Csak felhívom a Papát... de nem akar működni ez a vacak. Szerintem akkor inkább felhívom a Marimamát, biztos otthon van.

Kis szünet után a füléhez emeli a kagylót:
- Lili vagyok... igen, jól vagyok... Te hogy vagy? ... Te képzeld el, láttunk az állatkertben vízilovakat, és úgy féltem tőle! Csak ott volt a rács mögöttük (hiába beszélek persze neki, hogy rács az állatok előtt volt), és az egyik akkorát prüszkölt a víz alatt... igen, féltem tőle. Meg láttunk elefántokat is, és te képzeld el, született egy kis zsiráf is, ugye aranyos? - kérdezi, majd szó nélkül leteszi a telefont.
- Kivel beszéltél végül telefonon, kincsem?
- Hát... már nem is tudom.

:D

(Egyébként a fenti monológot mindenkinek elmeséli, akivel telefonon, személyesen vagy skype-n keresztül beszél... akár többször is.)

----------------------------------------------------------

 Esténként Mazsola és Tádét olvasok neki. Egyik este azt mondja a mese után:
- Mamika, én nem szeretem a Varjú bácsit!
- Miért, édes? Igazán kedves a Varjú bácsi szerintem.
- Jó, akkor neked adom. De én nem szeretem.
- Mert?
- Mert folyton azt mondja, hogy kááár, kááár, kááár.
- És ennyi elég ahhoz, hogy ne szeressük Varjú bácsit?
- Nekem igen.

Akkor nincs mit tenni. Vajrú bácsi az enyém lett, szeressem én... :)


2 megjegyzés: