2013. november 2., szombat

Gyáva nyulak

Reggel készülődünk.
- Amíg öltözöm, esetleg mosd meg a fogad! - mondom neki.
- Rendben! Megmosom szívem ajánlatára!

Most komolyan! Ilyeneket honnan? :D

-----------------------------------------------------

Folyton változik a szereposztás játék közben.
- Most meg én lettem a gonosz királynő! - közli velem.
- És én ki vagyok?
- A hét törpe vagy!

Ezen mi, a hét törpe, nagyon röhögtünk. :)

-----------------------------------------------------

- Edd meg a vacsorát! És hagyd azt a zsákot végre, mert kivágom! - szakad el nálam a cérna, mert evés helyett egy műanyaggolyókkal teli zsákot babrál.
- De... de... ez nem tetszik nekem! - fakad ki. - Ez csak egy eszme! Egy kitalálat! És ez nem jó!

 Nekem ilyen furcsa eszméim vannak, hogy kivágom a zsákot... :D

-----------------------------------------------------

Nézi a Gumimacikat. Amikor vége lesz, beszalad a szobámba:
- Mama! Ez a rész arról szólt, hogy "bíborköpenyes bajnok", de... de.... én ezt csúnyán nem értem! Mit akar ez jelenteni?

:)

-----------------------------------------------------


- Ha nagy leszek, én leszek a gonosz királynő!
- De miért éppen gonosz királynő akarsz lenni?
- Miért, Te ismersz másikat?

Ténykérdés, a cukimuki nőcik inkább hercegkisasszonyok, nem királynők. Jelentem, a gyereknek már megint igaza van. :)

-----------------------------------------------------

- Mama, sajnos én egy gyáva nyúl vagyok!
- Már miért lennél Te gyáva nyúl?
- Mert félek a tűzokádó sárkánytól!
- Ne viccelj, attól én is félnék! - vigasztalom. - Az még nem gyávaság!
- Dehogynem. Viszont akkor Te is gyáva nyúl vagy, ha félsz tőle.

Kellett nekem vigasztalni! :D

 -----------------------------------------------------

Néha játék közben egészen komolyra tudnak fordulni a dolgok. Hirtelen rám néz, és azt kérdezi:
- Mama! Tényleg meghalt az Ákoska?
- Igen, drágám, sajnos meghalt.
- De ki ölte meg??

Elakad a szavam az ilyen kérdésektől. Tudom, hogy azért kérdezi, mert nem érti, hogyan halhat meg egy kisbaba. Én sem igazán értem. De azért igyekszem elmagyarázni, hogy nem ölte meg senki, csak van ilyen. Viszont annak örülök, hogy ő is gondol Ákosra, és tudja, hogy létezett. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük őt el!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése