Upsz

Kicsit elmaradtam mostanában a dokumentálásban, és ez igazán nem azért történt, mert a gyerek nem mond semmi édeset, egyszerűen lusta voltam nekiállni, mindig valami mást csináltam, aztán azon kaptam most magam, hogy már hetek óta egy hangot sem írtam ide, de ami még rosszabb, sok cukiságot egyáltalán nem írtam le, úgyhogy most csak azokat tudom rögzíteni ide, amiket felfirkáltam valahová, vagy ami annyira emlékezetes volt nekem, hogy nem esett ki a szita jellegű memóriámon.

Vasárnap vendégek jöttek hozzánk. Mondom Lilinek:
- Tudod, mit találtam ki? Süthetnénk egy muffint!
- Igazán? Ez nagyszerű! Hozhatom a muffin sütőt? - kérdezi boldogan.
- Hozd, édes! Köszönöm!
Nekiláttam elővenni a hozzávalókat, mikor kiabálást hallok az étkezőből (ott van a szekrény, amiben a kérdéses sütőforma található).
- Baj van, Mami!
- Mi baj, édes?
- Különféle konyhai eszközök vannak a muffin sütőn, és nem tudom kiszabadítani!

Ennél nagyobb bajunk mondjuk ne legyen, de ezen a "különféle konyhai eszközök" kifejezésen azóta is vigyorgok. :)

------------------------------------------------

Pizzát sütöttünk, és épp ott tartottam, hogy kiborítottam a kelt tésztát a szilikon lapra, mikor Lili - a kis segítőkész - közbeszólt:
- Mama! Segíthetek alaposítani?
- Hogy mit csinálni?
- Hát alaposítani! Így! - azzal elkezdte kilapítani a tésztát a kis kezével. - Tudod, hogy alapos legyen!

Megbeszéltük a félreértést, aztán alaposan kilapítottuk a tésztát együtt. :)

------------------------------------------------

Papa felkapja a gyereket, amitől őkirálykisasszonysága jó magasra kerül hirtelen.
- Papa, Te sokkal magasabb vagy!
- Kinél?
- Hát a Maminál. Ő sokkal rövidebb. 

:D

------------------------------------------------

Szülinapi meghívót kaptunk Lili egyik barátjától, Olivértől. Lilinek nagyon tetszett a meghívó, mert Villám McQueen és Matuka volt rajta. Mondom neki, hogy miről szól a szöveg:
- Olivér is 3 éves lesz, és meghívja a barátait, hogy együtt ünnepelhessetek.
- De... de... ez így nem jó! - mondja, és görbül le a szája.
- Mi nem jó, angyalom?
- Nekem legyen inkább születésnapom!
- Neked már volt, édeske, most ünnepeltük, tudod!
- Igen, de megint nekem legyen!
- Jövőre lesz majd, de addig várni kell!
- Nem akarok várni! Most legyen szülinapom! - mondta, és már majdnem sírt.
- Nem kell olyan sűrűn szülinapot tartani, édes! Most elmúlt a szülinapod, de semmi baj, mert itt van Olivér szülinapja, azt is megünnepeljük, aztán jön a Nagyié, utána jön a Húsvét! Tele van ünnepekkel az egész év, és mire mindent megünnepeltünk, megint szülinapod lesz, rendben?
- Na jó, úgy már jó lesz. És Olivérrel fogócskázhatok? - kérdezte vidáman. Néha magam sem tudom követni a hangulatváltozásokat, mert egyetlen pillanat alatt váltunk sírósból nevetősbe. :)

------------------------------------------------

Már meséltem az egyik kedvenc meséjéről, aminek a címe: "Mia és én". Ebben vannak unikornisok, névről azonban csak kettőt ismerünk: Líriát, és a kisfiát, Onchaot. Egyik este jön át, lovagol a legnagyobb plüsselefánton:
- Gyííí, Líria! Gyíííí, drága unikornisom!
- Líria lett az elefántomból? - kérdezem. Az az elefánt ugyanis az enyém volt, és akkoriban még Cuki névre hallgatott.
- Igen, és a kisebbet elneveztem Onchaonak!
- Logikus.
Igen ám, de talált egy még kisebb elefántot, gondban is volt, hogy mi legyen a neve, hiszen a mesében nincs még kisebb unikornis. Aztán megtalálta a megoldást:
- Mama, elneveztem ezt a kicsit "Kisbaba Onchaonak".
- Jó ötlet!
- Szerintem is remek.
- Akkor most ugye már mehetünk vacsorázni, hogy megoldódott ez a nagy kérdés?
- Mehetünk, de hozhatom őket is?
- Kiket?
- Hát Líriát, Onchaot, és a Kisbaba Onchaot is!

Hosszas egyezkedés után Kisbaba Onchao tarthatott velünk a vacsoraasztalhoz, a többiek fent vártak inkább, viszont ez a kis jószág azóta is erre a névre hallgat, sőt, nélküle nem is nagyon lehet sehová se menni. Kisbaba Onchao lett a legújabb szerelem. :)

------------------------------------------------

- Mama! Köszönöm, hogy megvédtetek a Nagyival, amikor a Tropikáriumban voltunk!
- Miért, szerinted milyen veszély fenyegetett ott?
- Hát ott voltak a kígyók, meg a cápák is!
- Szerintem egyik sem akart megenni, édes.
- Lehet, hogy tetszett a cápáknak, hogy szép voltam, és akkor már nem is akartak megenni?

Igen, bizonyosan ez lehetett az ok. :D

------------------------------------------------

Jövünk el anyósomtól, mondom a gyereknek:
- Integess! Integess!
- Ki ideges, Mama?

Mivel a védőnői vizsgálaton kiderült, hogy a gyerek túlhallásos, csak bennem lehet a hiba, biztos nem artikulálok normálisan. :D

------------------------------------------------

- Gyere, csinálunk egy kis fűszervajas pirítóst!
- Mi az a műszervaj, Mama?

Meg kell tanulnom érthetőbben beszélni! :D