2012. március 13., kedd

Ajándékok

Kislányom hétvégén futólag ránézett a tévére, amikor az épp Dumbledore professzort mutatta. Megállt egy pillanatra, majd megrángatta a pólómat: "Nézd, Mami, ott a Mikulás! Vajon mit hozott?"



Nemrég átjöttek a szomszédaink vendégségbe. Mondom Lilinek a nagy készülődés közben:
- Sietni kell, tudod, mert jönnek át a Sanyiék.
- Igen, tudom. Jön a Sanyi, meg a Magdi. Mamika, szerintem a Sanyi hoz nekem valamit. Hm?
(Sanyi tényleg MINDIG hoz neki valamit, általában valami Kinder cuccot, amivel elévülhetetlen érdemeket szerez Lilinél. :D)

Hallottuk, hogy a ház előtt "dalol" a Family Frost autója. Sosem szoktam venni semmit, de elmeséltem Lilinek, hogy azért zenél az autó, hogy aki vásárolni szeretne, az kiszaladhasson hozzá. Mire ő:
- Akkor a Mamika most gyorsan kiszalad, és... és...
- És mi lesz, ha kiszaladok?
- A bácsi kiszáll, és kapsz valamit.
- Mit kapok?
- Hát ajándékot!
- Milyen ajándékot kapok én a bácsitól?
- Hát meglepetés ajándékot! Nagyon szép lesz! - mondja titokzatos mosollyal, huncutul.
(Nem mentem le, úgyhogy nem derült ki, hogy mi lehetett volna az. :D)

Imádja a másik szomszédunk kisfiát, Bendit. Napokon keresztül azzal ébredt délután, hogy akkor most induljunk a Bendiékhez. Végül szóltam Bendi anyukájának, hogy átmennénk, és csütörtökön át is mentünk látogatóba. Szedtük össze előtte a játékokat, ami Lilinek már kevésbé izgalmas, de a kis Bendi még örülhet neki. Ahogy megyünk kifelé, Lili meglátja a gokartot, ami még neki is nagy.
- Adjuk kölcsön a Bendinek ezt is!
- Drágám, a Bendi még nagyon pici, még ülni sem tudna ezen. Ez még Neked is nagy!
- De addig, míg megnövök hozzá, lehet a Bendinél kölcsön!
(...)
Véget ért a vendégség, indulunk hazafelé. Lili öntudatosan lépked a kapu felé, nem is fogja a kezem, aztán félvállról visszaszól a vendéglátónknak:
- Majd találkozunk! Jövünk holnap is!
(Szerintem ha tehetné, át is költözne, hogy Bendi mellett lehessen. :D)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése