Lili vasárnap megtanult memória-kártyázni. Döbbenetesen ügyes, pedig még nincs két éves sem (na jó, vasárnap lesz annyi, most meg szerda van, szóval azért majdnem kettő :D).
A kártyákon PomBar mackók sportolnak különféle módokon. Nekem a kedvencem a szörfös, amit a lányom következetesen "szörpös" mackónak hív. Oké, annak több értelme van kétévesen, én belátom, de azért mégis mókás.
Valójában azt tartom döbbenetesnek, hogy nem egyszer előfordul, hogy én emlékszem rosszul, ő viszont kiválóan. Amikor kérdezem tőle, hogy hol van ennek vagy annak a párja, a pici ujjával dobolni kezd az asztalon amellett a kártya mellett, amit jónak gondol. Próbálom lebeszélni, de ő csak dobol, és néz rám nagy szemekkel. "Jól van, akkor fordítsd fel azt!" - mondom, és én döbbenek meg legjobban, hogy megtaláltuk a párját a kártyának. Ügyes a kiscsaj, Mamika meg ügyetlen, de azt hiszem, leginkább figyelmetlen vagyok, mert engem nem nagyon érdekel, hol van a párja egy-egy mackónak. Mea culpa.
Egyelőre egyszerre csak 20 kártyával játszunk, vagyis 10 párral, aztán majd emelem az adagot, ha már nagyon könnyen megy neki. Ahogy a tempót elnézem, erre igen hamar sor fog kerülni... :)
Csodaügyes csajszi!
VálaszTörlésOlyan jó vidám és otthonos lett a blog háttere, mint az egész Lili-blog(ok) szeretem! ♥
Köszönjük! :)
VálaszTörlésElőször magamnak akartam ezt a hátteret, de mikor Lili meglátta, azt kérdezte ámulattal a szemében: "Ezt nekem rajzoltad, Mamika?", és akkor beugrott, hogy ide pont jó lesz, úgyhogy megnyugtattam, hogy igen, ezt neki rajzoltam, és az övé lett. Olyan boldog volt tőle, mikor meglátta a monitoron! :D
Megértem Lili örömét!:)))
VálaszTörlés